Z és X határán vagyok, nem viselem el a kizsigerelést, a bunkó és/vagy nárcisztikus főnököket, az érzelmi zsarolást, a megfélemlítésen alapuló “motiválást”. csak olyannal dolgozom együtt aki emberként bánik velem és partnernek tekint

az időnkkel és a pénzünkkel szavazunk minden mozdulattal. Ha egy munkahely szar, akkor elmegyünk és keresünk egyett amit megér fenttartani.

Szerintem azért, mert megunjuk amit csinálunk és vágyunk vmi újra tehát dobbantunk.

Megtehetik hogy ugráljanak. 2013ban majdnem 10% volt a munkanélküliek aránya, mára ez 3% körül mozog. Sok a munka, sok a lehetőség.

Z generációs én 3 dologra fektetem a legnagyobb hangsúlyt: pénz, időbeosztás, előrelépési lehetőség. Ezen kívül nem tolerálom a toxikus munkakörnyezetet, azt hogy ingyen akarnak túlóráztatni, én azt sem hogy a szabadidőmben hivogatnak/irogatnak. Ma már a lojalitásnak nincs értéke,a dolgozók nem megbecsülve, hanem kihasználva vannak. Pont most váltok munkát mert a jelenlegi főnököm elvágta az előléptetésem(túl fiatal vagyok)szóval a másik helyen ugyanebbe a pozícióba felvettek kb 1,5x annyiért

Szerintem azért mert a szülők megteremtenek nekik mindent ami az erejükből telik. Biztonságot akarnak nyújtani a gyerekeiknek, azt amikor eljön az idő a gyerek billeg a lábán. Látja hogy a szülő egy munkahelyen milyen nehezen áll helyt. Viszont kitart . Na ezt már ők nem tudják tolerálni. Nekem is volt pár munkahelyem, de mindig csak azért váltottam mert muszáj volt létszámleépítés,cégmegszűnés. Édesapámnak a katonaság után 2 munkahelye volt.