De még mennyire!

a csivaváimban általában több munka van, mint a legtöbb ‘de nem bánt!’-jellegű, nagytestű, behívhatatlan kutyában… pontosan tudom, hogy miben szorulnak még fejlesztésre, aktívan dolgozunk ezeken és nem teszem ki a környezetemet olyan szituknak, ahol bizonytalan, hogy a kutyáim épp tudnak-e rám koncentrálni, ilyen egyszerű 🤷‍♀️

Na most ennek van egy másik oldala. Cavalier spánielem van, mindenki imádja, meg akarja simogatni az utcán.Otthon én úgy nevelem, hogy csak akkor kap simogatást/figyelmet, ha nem ugrál, mind a 4 lába a földön van. Sok random ember meg jön aztán kérdés nélkül ráveti magát a kutyámra... Amikor nem vittem sétálni a nagy kert miatt, minden rendben volt a viselkedésével.

Tacskóm van. Nagyon makacs, de tanul. Nevelès nèlkül kis vèrtacskó lenne. Fontosak a szabályok ès a határok. Különben a fejemre nőne

Azokat még inkább meg kellene. Minél kisebb testű, annál jobban tenyésztett, és labilisabb az idegrendszere.