Faterral a közös bandázás után betértünk a törzshelyünkre. A helyi katonák zöme idejárt lazítani, így apámat jól ismerték. Szóval leültünk, én pedig laza természetességel, ahogy a nagyoktól láttam csettíntettem egyet - vagyis összecsuszmákoltam a két apró ujjamat - és lazán annyit mondtam jó hangosan: - Fecó, söjt’! Hirtelen minden tekintet rám szegeződött, apám meredten néz rám, majd hirtelen zavarában annyit mondd - Őőő, amúgy konyakot iszik, alapvetően; csak ha másnapos akkor sörözik.🔽