Várok rád, teljesen felajánlva magam. Felajánlom neked mindazt, ami vagyok, nyitottan és sebezhetően. Néha egy tökéletes képet kapsz majd, amely előtted áll, szépen, piros masnival átkötve. Máskor talán zilált leszek. Fel kell emelned a földről, meg kell mentened attól, hogy összeomoljak a rám nehezedő nyomás alatt, amit magamra helyezek, majd újra össze kell raknod, emlékeztetve arra, hogy ki vagyok, és mit értem el. Ugyanezt megtenném érted is, elvárva, hogy amit adok, viszonzásra találjon.